Vannak otthon is, akik törökösen isszák a kávét - én speciel addig nem is próbáltam, amíg errefelé nem kezdtem el járni. Az őrölt kávét kevés vízzel felfőzik (rézedényben), és mielőtt felforrna, leveszik, majd megismétlik az eljárást. Ennek az eredménye egy krémes, sűrű fekete cucc, aminek a tetején vastag hab van. Ha édesen innád, előre kell szólni, mert akkor a cukorral együtt főzik fel. A fogyasztása türelmet vagy némi trükköt igényel: első esetben vársz, amíg leülepedik a kávézacc és utána iszod meg, második esetben "fogaid kerítésén" megszűröd, azaz összecsukott fogsorral szürcsölgeted. Az első alkalommal nem voltam ilyen okos, nyeltem is egy adag zaccot - gondolom, béltisztításnak sem volt utolsó. 

CAM00445.jpgElőtte. Igen, az ott egy doboz víz.CAM00444.jpg

 

 

 

 

 

 

 

A tejjel való lazítást el lehet felejteni. Mivel azért itt minden sarkon van starbucks, a latte kedvelői sincsenek kávémentességre kárhoztatva. 

Utána.

CAM00448.jpg

 

Hogy milyen kávéból készül, a vendég nem tudja, néha érezhető ugyan ízbeli különbség, de itt nem érdemes segafredo vagy pellini után érdeklődni. A kávéfőzés tudománya fontos attribútuma a leendő menyasszonynak is, állítólag háztűznézőben mindig a leendő ara főzi a kávét, s tán heccből a leendő férjnek meg is szokták sózni. 

Rájöttem, én nagyon szeretem a türk kahvesit. Sade a kulcsszó, akkor nem kerül bele cukor. Orta, ha éppen az édes verziót preferálja valaki. 

A bizánciak még nem ittak kávét, azt az oszmánok vették át a jemeniektől (ők meg Etiópiából). Aki először kapott a jemeniektől kávébabot ajándékba, az a szultán volt, aki lemeccselt bennünket 1526-ban. A törökök találták ki a kávé pörkölését is, s 1554-ben megnyílt az első kávézó is Konstantinápolyban. Azt mondják, hogy a bécsi csatavesztés utáni elvonuláskor sok-sok zsáknyi kávébabot hagytak a csatamezőn... 1683-ban már meg is nyílt az első bécsi kávézó, s a kávétörténészek szerint a melange is ezzel egyidőben jelent meg. A velenceieket persze nem tudták überelni, mivel azok kb. 40 évvel korábban ráléptek a kávézás bűnös útjára - mondjuk élénk kereskedelmet is folytattak Konstantinápollyal, szóval közvetlenül átvehették a szokást. 

És persze van törökkávé-gép is. :-)

TCW-B002-2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://sztambul.blog.hu/api/trackback/id/tr65881152

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Isztambuli italok: boza, salep, ayran, török tea és kávé 2014.03.30. 08:59:22

[az első benyomások és fotók Isztambulról] Kezdjük a kevésbé egzotikusokkal: a török tea (törökül: csáj) látványban nem sokban tér el társaitól egyedül az üvegcsésze tulipánformája árulkodik azonnal tartalmáról. A teafű hozzá a Fekete-tenger keleti...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

szbszig 2014.03.30. 00:14:26

Amikor a 40 fokban nekem is kihozták ezt így tálcán, én bevallom őszintén, a doboz hideg víznek sokkal jobban tudtam örülni, mint a török kávénak. :D Mondjuk én egyébként sem vagyok nagy kávés, itthon is csak elvétve iszom. A teákat jobban szeretem. :)

csentecsa 2014.03.30. 09:33:59

ennek tényleg magasabb a koffeintartalma, mint az espressonak?

micsoda? 2014.03.30. 09:34:14

Törökországból hoztam a finom lisztszerű kávét, és kivételes alkalmakkor azzal kínálom a vendégeimet. Kicsit macerás, mert figyelni kell, nehogy az első főzésnél forrjon. Amikor kész egy csöppnyi víztől hamar leülepszik a zacc, és máris iható.

Ni csak ki beszél most 2014.03.30. 09:34:17

A kávéivás után előszeretettel jósolgatnak a zaccból és még el is hiszik amit látnak:-))

Dr_utcai_arcos 2014.03.30. 11:41:25

Vessetek rám követ, de én leszűröm :). Viszont a cukros verzió az új, kösz a tippet, ki is fogom próbálni, mindig utána tettem csak bele.