Isztambulban sok-sok kilométernyi tengerparti promenád van (Aranyszarv öböl, végig a Boszporusz európai és ázsiai oldalán, de Márvány-tenger felőli oldalon is), úgy tűnik, ezek kiépítése és rendezetten tartása ma is fontos a városvezetésnek. 

Nagyon kellemes testmozgás=időtöltés a parton való séta, érdekes, hogy kocogók nincsenek. Vagyis mintha összesen láttam volna eddig tán kettőt, de azok külföldiek voltak.  De utcazenészek se nagyon, mert azok ilyen helyen tolják...

Ezzel szemben vannak perecárusok

vattacukrosok

horgászok

Nem kell engedély, csak egy bot, cucc a halaknak, meg némi türelem. De ha az előbbieket otthon hagytad, lehet bérbe venni felszerelést és instant lehet horgászni. A csalikat nem kell visszaadni, az végleg meg kell venni. Ez tehát csak tipp, hogy Vagyis szerintem ezek nem sétáló-kelyhek...

A járókelők számára némi kockázattal jár a közvetlen a horgász-sor mögött közlekedni, ismerősökkel esett már meg ugyanis, hogy kabátjukba, hajukba belekapott a horog, mikor a horgász hátralendítette a botot. 

grillező családok (nagyon sok)

kagylóárus

A kagylóárusok délután/szürkületkor jelennek meg a friss (nyers???) kagylóval, nemcsak a tengerparton, de mindenhol. Eddig azonban csak egyszer láttam kuncsaftot kagylóárusnál - azok is kínaiak voltak. Sanghajban is vannak hasonló kagylóárusok, elképzelhető tehát, hogy a hepatitisz már otthonról a jóbarátjuk. 

céllövöldés török módra

Egy revolverrel, vagy másutt nagyobb fegyverrel lehet a lufikra puffogtatni. De kérdem én, ha véletlenül eltalálok vele egy járókelőt, akkor a céllövöldés fog-e felelni foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.