Ez egy óriási jogi kar, kb. 7000 hallgatóval. Sejtem már azt is, hogy ennyi hallgató miatt van szükség focifolyosókra -ha csapatostul jönnek reklamálni vagy kérelmeket aláíratni...

Ennek megfelelően van 200 körüli oktatójuk és 100 főnyi adminisztratív személyzet van. A fenti hallgatói létszám kb. 98%-a jogász-szakos, az a kevéske mesterszakos - mint kiderült, ahhoz, hogy doktori tanulmányokat folytathasson valaki, előbb el kell végeznie az itteni (vagy más török egyetemi) mesterszakot. Don't ask. Utána pedig a doktori iskolát is ki kell járni, ami egy éves, kvázi nappalis és komoly vizsgával zárul. Csak ezt követően lehet témát választani és nekiesni a dolgozatírásnak. 

Ezt a 7000 hallgatót oktatni KELL. Úgy tűnik a tantervi háló jelentős része kötelező főtárgyakból áll, nagyon kevés választható kurzus van, ezeket jobbára ilyen külföldi arcok tartják, mint én. A dékán szerint egy évben kb. 100 külföldi fordul meg náluk, az itt töltött idejük 1-2 napostól a több hónapos tartózkodásig terjed, de azért a konferencia-vendégeket is beleszámolta... Most is közigazgatási jogi konferencia van, máris hat német vendéggel. 

Ugyan vannak óriási előadótermeik (majd készítek fotót, érdemes), de azért mégsem tudnak leültetni 1200 diákot egy előadásra, így három csoportba osztják őket (délelőtt, délután, este), és minden előadást többször nyomnak le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vezető oktatókhoz rendelik a napszakokat, így például büntető általános részt három kolléga tart párhuzamosan egy félévben. És ez minden tárggyal így van. Aztán, ha például a délelőtti hallgatók sírnak, hogy hozzájuk sose megy be a tanszékvezető, mert ő speciel délutános, akkor egy-egy előadást bevállal a tszv. a másik idősávban is, vagy egyszerűen cserélnek. Ja, persze annyi tanár nincs, hogy a miénkhez hasonló átlagos óraterhelésük a 10 körül mozogjon. Itt mindenki 15-20 óránál jár egy héten és MINDIG, minden félévben. 

Az oktatói állomány olyasmi tanszéki struktúrákba van rendeződve, mint Szegeden, úgy értem, hogy van nagy civilisztika, meg bűnügyi tudományok, az intézetek/tanszékek nincsen feldarabolva szűkebb jogági rendezőelvek szerint. Itt ez még természetesebb számukra, hiszen a vezető oktatóknak mindent kell oktatni (anyagi és eljárási büntetőjogot). A kriminológiát például egy kolléganő tartja (az is kötelező), de besegítenek neki emeritusok. Különben már rég halálra unta volna saját magát egy-egy húzósabb hét után. 

Egyébként pedig kevés a professzor, ugyanis elszívja őket a jól fizető privát egyetemi szektor. Még mindig ez a jogi kar van a legjobb helyzetben, mert tradicionálisan a legjobbnak tekintett ÉS az is tud maradni a nagy versenyben sok tényezőnek köszönhetően. Akik itt vannak, elkötelezettek az egyetem irányában, s biztos vagyok benne, hogy az itt maradásukat az egyetem súlya és hírneve is befolyásolja. Mert hát igaz, ami igaz, a tucatnyi privát jogi karok között talán 1-2 van, amelyik a minőségre is törekszik, így az oktatók egy része - ha oda nem tud bejutni - akkor innen nem megy el, amennyiben fontos a minőség. Ahogy korábban is írtam, a hallgatók ölik egymást, hogy ide bekerülhessenek, így tehát Isztambul Egyetem országosan a legjobbak közül veszi fel a hallgatóit, akiket - állítólag - élmény tanítani. Na, majd meglátom. 

Kettős foglalkoztatás amúgy nincs, ha elmentél máshova tanárnak, akkor itt már nem kellesz. Valahol igazuk is van. Mindenesetre tehát örülnének, ha lenne több státusz vagy a státuszokon több pénz. De nincs. Viszont nagyon érdekes, hogy sok mindenre viszont könnyen lehet plusz támogatást kapni: konferenciák, infrastruktúra, könyvek, külföldi utazások kollégáknak. 

S még néhány szót az adminisztratív állományról. Vagyis a hivatalsegédekről. Ez valami elképesztő: a tanszéknek van egy hivatalsegédje, aki kávét, teát főz, kaját hoz, bevásárol (!), fénymásol, kinyitja az ajtót stb. Itt, ahol vagyok, éppen kettő teljesít szolgálatot, mert a dékán egyben a tanszék vezetője is, így jár neki még egy segéd. Persze több titkárnő is dolgozik itt, asszem hármat ismertem meg... Az egyik hivatalsegéd - szerintem - eldöntötte, hogy mindennap megtanít nekem egy török szót, tegnap a nyomtatót és a nyomtatást tanultuk meg (yazdir), ma pedig a kulcsot (anahtar), másolt ugyanis nekem kulcsokat az irodákhoz. Igen, tegnap nyomtattunk. 

A környezet is nagyon kellemes, itt láthatjátok a kertet (parkot).

Az épületek állapota, bútorok stb. nem éppen modern, de a könyvtári állomány és az IT background több, mint kiváló. A könyvtárról még biztos fogok írni, de már észleltem, hogy a legjobb amcsi és német jogi adatbázisokhoz hozzá lehet férni és olyan kézikönyvek is vannak itt állományban, amikre eddig csak a googlebooks-on keresztül ácsingózott az ember. Nem is értem, hogy miért nyugatra akarunk mindig menni...  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.