1683-ban az oszmán birodalom hódítása megfeneklett Bécsnél. De azért sokáig rettegtek a városlakók, meg mindenki tőlük nyugatra, hogy beveszik Bécset. Minden este úgy lefeküdni aludni, hogy a félholdas lobogók ott csattognak a vár tövében - elég stresszes lehetett. Aztán amikor végülis Kara Mustafa seregeit szétverték (amúgy szeptember 11-én), a pékek is annyira örültek, hogy kitalálták a félhold alakú kiflit, mai nevén a kroászánt. A félholdba beleharapni, azt megrágni és lenyelni egyet jelentett a győzelemmel, így aztán mindenki, aki a barbár szokásokban vagy épp misztikus rituálékban hitt, meg az is persze, aki nem akart kimaradni a haverokkal való reggelizésből, rögtön rákapott a kroászánra. Jóhogy, a kávéra is ekkor bukkantak rá az elhagyatott csatatéren.

A szimbolikája egyébként a dolognak olyan erős, hogy például Szíriában ma is be van tiltva a kroászán. 

Vagy nem így történt. Ez is csak egy városi legenda. Csak kicsit régi. 

Még egy utóirat #ZoLee: a kroászánt a világ a franciák közvetítésével ismerte meg, tán a XVIII. században. Akár a saját nevén is elterjedhetett volna, a kipferl is éppolyan nyelvtörő, mint a kroászán. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.