A török joghallgató is

2014.04.08. 09:15

olyan, mint a magyar. Vannak, akik azért járnak ide, mert tényleg szeretnének tanulni valamit, KK_ea.jpgesetleg tervük van az élettel. Nos, ilyenből persze nem sok van, de kevés, szerencsére az én órámra is szorult 3-4. E hallgatókra mindig lehet számítani. Vannak kérdéseik, a szemük csillog és akár még szünetben is a büntetőjog rejtelmeit kutatják. Igen, hallgatótársaik egyszerűen strébernek tartják őket, de mi, mi nagyon szeretjük ezt a típust. Aztán persze itt is vannak olyanok, akik csak melegedésre használják az előadásokat, az én órámon a telefon megállás nélküli bizergetése (nyilván) a szótár heves és folytatólagos használatát jelenti, szóval csak tessék. S persze ott van a jelentős számú tömeg, akik tulképp érdeklődnek, de azért ne nagyon kelljen csinálni semmit. Na, jó, néha leírnak egy-egy mondatot. Biztos azért, mert még krétát is használok. 

Amúgy meg teljesen mások, mint a magyar hallgatók. Állítom, hogy mindegyiknek van véleménye a kurd-kérdésben és hát rendszeresek az ilyen-olyan demonstrációk itt, a kampuszon, amik nem csupán néhány fiatalt szoktak megmozgatni... 

Ahogy például ez a télbúcsúztató-tavaszváró tűzugrás (!) is olyan volt, ami otthon elképzelhetetlen lenne, márcsak a tűzgyújtásra vonatkozó szabályok miatt is. Az átmozgatás is megvolt, mivel ezt a tüzet át kellett ugrani a vállalkozó kedvű fiatalnak, lányok és fiúk is kengurúztak rendesen. Aztán átfordult az egész egy nagy éneklésbe, gondoltam, a török tavaszi-szél-vizet-áraszt fültanúja vagyok, de nem: kurd dalokat, majd ezzel kapcsolatos politikai rigmusokat skandáltak... "Mindig ugyanazt a nótát fújják" - mondták volna török kollégáim, ha tudnának magyarul... 

CAM00404.jpg

Meg aztán nagyon udvariasak. Köszönnek a tanároknak, a dékánnak is külön - nem tudom, hogy előadásokról ismerik-e a dékánt, vagy esetleg vannak olyan rendezvények, ahol az egész kar jelen van. S hát az a kb. 100 hallgató, aki az enyém, az nekem is köszön. Így eshetett meg velem az is, hogy Isztambul egyik utcáján, kb. 10-20 kilométerre az egyetemtől, egyszercsak rámköszöntek... Hah, engem itt ismernek!!! :-) 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sztambul.blog.hu/api/trackback/id/tr545984959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása